2007. november 9., péntek

Magyar cég külföldi (offshore) tulajdonban

"Magyarországon 2006. január elsejével új adójogszabály lépett életbe, melynek értelmében bármely belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy részére történő osztalékfizetés esetén, a fizetett osztalék forrásadója 0%! Továbbá, a fizetett jogdíj, valamint a fizetett kamat ráfordításként elszámolható költség és forrásadója egyaránt: 0%!
E jogszabályváltozás lehetővé teszi a magyar cégeknek is, hogy komoly adómegtakarításokra tegyenek szert."

Tehát akár 100%-kban "külföldi" tulajdonú magyar cégünkből a külföldi tulajdonos 0%-os forrásadóval vehet ki pénzt. Ettől még nyereségadó persze van, de legalább forrásadó nincs...
Bővebb információ:

http://www.calderan.hu/content/blogcategory/7/17/

Hutt River Province - nem ajánlom...

Néha előkerül egy-egy fórumon a "Hutt River Province" (offshore) céges, vagy rendszámos viszonylatban. Nos, kis sarkítással HRP ausztrália egyik "farmja", ahol egy "bolond" kikiáltotta saját birodalmát. Függetlensége kb. annyi, mint Disneyland-é. Óva intenék mindenkit attól, hogy ide fizessen rendszámért, vagy cégregisztrációért (kiváncsi lennék, hogy milyen bank nyitna ilyen papírok alapján bankszámlát bárkinek is). Sőt, attól is óva intenék bárkit, hogy olyan "ügynökséggel" kezdjen (más ügyben is), aki HRP-s "szolgáltatásokat" hírdet. Aki ezt teszi, az nem győződött meg a konstrukció hátteréről (ami kb. 5 perc az internetet használva) és nem érdekli, hogy az ügyfele milyen következményekkel fog később szembesülni. Sajnálatos módon az ügynökök nagyrésze csak ilyen "fizess, aztán csinálj amit akarsz a megvásárolt céggel/rendszámmal"

Az ausztrál adóhivatal állásfoglalása Hutt River Province-szal kapcsolatban:
http://ato.gov.au/atp/content.asp?doc=/content/62019.htm

EVA kontra Szlovák cég

Aki esetleg ilyenen gondolkodna...
Idén érdemes még gyorsan bejegyezni céget, mert az két pénzügyi év múlva, azaz 2009 január elsejétől EVÁ-ssá válhat.

Az EVÁ-s cég a bruttó után (jelenleg - 2006. október 1-étől) 25% "összadót" fizet, tehát pl. 100.000 nettó = 120.000 bruttó után marad 90.000 (nettó minusz 10%). Ez azért kedvezőbb valamivel a szlovák 19%-os adókulcsnál és szerintem a költségek is kisebbek. Elektronikus cégalapítás kb. 100.000 ft egyszeri költség (pl. http://www.cegalapitas.net/) és könyvelőt is lehet találni aki kisforgalmú céghez havi 5-10.000 ft-ért (csak keresni kell - esetleg ajánlok...).

Értelemszerűen az EVÁ-s cég nem vonhat le költségeket, de erre jellemzően úgyis ott van a "normál" cége az embernek, ahova be van jelentve, tehát az EVÁ-s cégbe ilyet nem kell tenni.
Limitáció még, hogy 20.8M ft + áfáig lehet számlázni és nem számlázhatunk saját, kapcsolt vállalkozásunknak (50%-ot meghaladó tulajdoni részesedés). Egyéb információk itt:
http://www.magyarorszag.hu/vallalkozas/ugyek/adopenz/vallalkadok/eva20060627.html/ugyleirasjogi

Plussz, szemben a szlovák céggel, ahol elméletileg a külföldről származó jövedelem után még adózni kellene, az EVÁ-s cégből származó pénz legális ami egy vagyonvizsgálatnál nem hátrány...

2007. október 18., csütörtök

Erkölcsi kérdések

Véleményem szerint az átlag magyar emberben is kevésbé merülne fel a "csalás" gondolata, ha nem ezt látta volna 15 évre visszamenőleg mindennap, országos szinten, nagytételben.

Kezdve az olajügyekkel, ÁFA és importvám visszaélések (pl. Stadler), Postabank, Autópálya, Országimázs központ, Ezüsthajó, Kaya Ibrahim, Joszip Tot, cégfantomizálás (Ahogy Orbán Viktor pöffeszkedve kijelenti, hogy "az ügyészség megállapította, hogy nem történt bűncselekmény" - végül is nem, mert akkor a cégfantomizálás nem volt bűncselekmény, de attól még cégfantomizálás volt...), EU-s támogatások lenyúlása, Altus, Öszödi nyaraló, Zuschlag és atöbbi, a politikai "elit" mindegyik oldaláról. Plussz igazi bűnözők büntetlenül élik világukat.

Ezek után nem értem miért is csodálkozik bárki, hogy az állampolgár elgondolkodik azon, hogy legálisan minimalizálja az adóját és a lehető legkevesebbet fizesse be az államkasszába, melyről az a tapasztalata, hogy annak tartalmának nagy része "nem jó kezekbe" kerül.
És ha megteheti, meg is teszi. Megspórolja az áfát és a regisztrációs adót a kocsiján, bankszámlát vagy értékpapírszámlát nem a saját nevén, hanem offshore cége nevén tartja, így megspórolja a kamatadót és offshore cégén keresztül kereskedik vagy számláz, hogy a nyereségadóval és osztalékadóval is jobban járjon.

Én nem csodálkozom. És te?

2007. szeptember 28., péntek

EU-s adóvisszatartás - withholding tax

Az EU kamatadó visszatartási egyezményét gyakorlatilag majdnem mindegyik Európai ország aláírta. Még Svájc is, aki amúgy nem EU tag. Ez azt jelenti, hogy EU-s magánszemélyek banknál vezetett számláin levonják a tőkenyereségeket, melynek mértéke:

15% az első 3 évben (2005-07-01 – 2008-06-30)
20% a következő 3 évben (2008-07-01 – 2011-06-30) és
35% 2011-07-01 után.


http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_withholding_tax

Vannak olyan országok, melyek aláírták az egyezményt, de adatszolgáltatást nem, csak levonást érvényesítenek. Ezek az országok az EU-ban: Ausztria, Belgium és Luxemburg http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_withholding_tax#Countries_providing_for_the_exchange_of_information



Nem EU-s, de "európai" országok:
- Andorra
- Man sziget (Isle of Man)
- Liechtenstein
- Monaco
- San Marino
- Svájc (Switzerland)


Illetve európai országok nem európai "tartozékországai":
- Brit Virgin szigetek (British Virgin Islands)
- Csatorna szigetek (Channel Islands)
- Holland antillák (Dutch Antilles)
- Turks and Caicos Islands


Nem európai országok:
- Singapore
- Hong Kong
- Bermuda
- Barbados


Esetleg van még Albánia, mint "Európai, de mégsem az" ország, ha valaki úgy gondolja...

Fontos kiemelni, hogy az adóvisszatartás csak magánszemélyek bankszámlájára vonatkozik, tehát EU-s (vagy akármilyen) személy tulajdonában lévő cégre nem. Tehát pl. Delaware LLC.-nk legális magyar tulajdonosa révén ez után USA-ban nem fizetünk adót (adózás szempontjából az LLC pass-through entity), magyarországon meg csak akkor, ha a cég anyagi juttatást ad nekünk. Más kérdés, hogy nem egyszerű dolog meglévő amerikai cégünknek bankszámlát nyitni rendes europai országban (pl. svájc, ausztria, stb.).

2007. augusztus 10., péntek

Szlovák cég - van értelme?

Röviden: nincs

A nullához képest sok az adó (és a működési költség sem kevés), és a problémái ugyanazok mint az egyéb offshore helyeknek, tehát a "mit számlázok" és "hogy használom fel a nyereséget".
Annyi előnye van, hogy közel van, tehát, ha valaki ténylegesen fel tudja használni (pl. szállítmányozás) akkor spórolhat valamennyit, főleg, ha még egy nulla adózású céget is belekombinál a struktúrába valahogy.

A "kettős adóztatásos" egyezmény egy részlete, magyarázattal:

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=9388
"Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről"

...

"10. Cikk - Osztalék
1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban [SK] belföldi illetőségűtársaság [Cég.SK] a másik Szerződő Államban [HU] belföldi illetőségű személynek fizet [Magánszemély.HU], ebben a másik Szerződő Államban [HU] adóztatható."

Magyarán a Szlovákiában szerzett osztalék Mo-n "adóztatható".

Egy jó és részletes magyarázat még ebben a témában:
http://www.calderan.hu/szlovak_ceg_alapitasa

Mire jó az Offshore cég?

Előzőleg részleteztem, hogy mire lehet legálisan használni az Offshore cégünkben felgyülemlett anyagi erőforrásainkat - tehát pl. finanszírozhatja üzleti költségeinket, amit magyar vállalkozásunkban nehezen tudnánk elszámolni, pl. külföldi utak.

Mire lehet még?
Feltételezzük, hogy aki odáig jutott, hogy offshore cége van, vagy szeretne, annak nincsenek napi anyagi problémái, tehát a "gazdaságosabban leadózott" pénz nem párizsira kell.

A teljesség igénye nélkül offshore cégünk alapíthat vállalkozást, vásárolhat ingatlant és amennyiben semmiféle képpen nem kerülhető el a "készpénz kivét" akkor nyújthat kölcsönt, természetesen szigorúan lepapírozva és átutalással (ilyenkor nem árt közbeiktatni egy másik olyan "tiszta" (offshore) céget, amely semmiféleképpen nem hozható összefüggésbe velünk, tehát pl. nem adott ki számlát a magyar vállalkozásunk részére, stb.). Fontos, hogy a kölcsönnek "nyoma" legyen, ellenkező esetben egy esetleges vagyongyarapodás vizsgálatnál kellemetlen helyzetbe kerülhetünk.

Hogyan kerül az offshore cégbe a pénz?
Azt már tisztáztuk, hogy számláz, de mit és kinek?
Import esetén be lehet kombinálni az offshore céget, ennek hiányában marad a konzultáció, tanácsadás és egyéb szolgálatások vagy liszenszdíjak.
Nyilván annak kell adnia számlát, ahol adócsökkentést kell elérni, de itt is figyelni kell arra, hogy valószerűtlen, ha a normál üzletmenetben számottevő az egy helyről érkező számla, különösen ha ez nem is import és ráadásül küldföldről jön.

Gondolatébresztőnek néhány link:
http://www.jata.hu/szoveg/Jata04.htm#4.1.
http://www.ilshungary.hu/?to=offshore
http://www.drvilmanyi.hu/ikreator/drv/cms_pub/content_69-hu.html
http://www.eurofinance.sk/hun/offshore.php

Tehát olybá tűnik, hogy az adóoptimalizáláshoz nem elég egy Offshore cég, annak legális használatához előre tervezni kell és konzultálni olyannal aki jobban ért hozzá, mint mi. A fentiek mellett még egy link:
http://www.calderan.hu/adooptimalizalasi_kehely

Külföldi rendszám

Néhány link:
http://www.jogiforum.hu/forum/34/2057

"A regisztráció, amely következménye a regisztrációs adó megfizetésének kötelezettsége, akkor terhel valakit, ha hazai illetőségű - értsd állandó lakóhelye Mo.on van - és ezen minőségében külföldi autó kerül a tulajdonába."
+
"Amennyiben ez egy unión kívüli autó, akkor azt vámkezeltetni kell, az uniós vámjog szabályai szerint. Az autó a vámkezelésig vámáru és mint ilyen, elég szigorú szabályok szerint használható a vámterületen ( értsd: az EU területén). Ezt az autót gyakorlatilag nem vezetheti csak a tulajdonosa, ő is csak úgy, ahogy erre engedélye van."


"Totálvám" állásfoglalások:
USA rendszám:
http://totalcar.hu/tanacsok/totalvam/070607a/ http://totalcar.hu/tanacsok/totalvam/070507b/ http://totalcar.hu/tanacsok/totalvam/070507c/


Magyarorszag.hu http://www.magyarorszag.hu/segitseg/okmanyiroda/ugyintezesiutmutato/gepjarmu/gepjarmu_vasarlasa/jarmu_behozatal.html "Harmadik ország hatósága által külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte, ideiglenes behozatalban - feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni."


Még az EU-s (szlovák) rendszámmal is gondok vannak, lévén, hogy hivatalosan ilyen járművet belföldi üzemeltetés céljából csak maximum 6 hónapig lehet használni. Kérdés, hogy hogyan bizonyitható a "belföldi üzemeltetés célja" vagy annak ellenkezője, de a bizonyíthatatlanság nekünk rossz, ha abból indulunk ki, hogy pl. az APEH a vagyonadónál is a "gyanúsítottól" várja el a bizonyítást, ellenkező esetben "vélelmez", ami jellemzően nem jó.

Egyéb témába vágó link:
http://www.calderan.hu/szlovak_auto

Jó nekem a kettős adóztatást elkerülő egyezmény?

A kettős adóztatásról szóló egyezmények jellemzően nem arról szólnak, hogy ha valaki valahol kevesebbet adózik mint amúgy ezt otthon tenné, akkor hurrá, tegye ezt, hanem arról, hogyha valahol levonnak tőle X%-ot akkor otthon már csak az otthoni Y% minusz X% adót kell megfizetnie. Értelemszerűen ha X=0, akkor Y annyi, amit amúgy is fizetne otthon. Az USA-Magyar kettős adózásról szóló rendelkezés elérhetősége: http://www.huembwas.org/Consular/adomagyar.htm

Mindenkinek figyelmébe ajánlom az egyezmény elnevezésének második szakaszát: "49/1979. (XII. 6.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről"

Az ilyen egyezmények mellesleg jellemzően jogsegély/adatcsere opciókkal is járnak, el lehet dönteni, hogy valakinek ez jó, vagy nem. Pl. az egyszerűség kedvéért nézzük az osztalékot: "9. Cikk - Osztalék: (1) Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik Államban adóztatható." Tehát USA társaság magyar személynek történő osztalékfizetése magyarországon adóztatható jövedelemnek minősül.

Fenti csak azt jelenti, hogy igény esetén fennállhat adatcsere az országok között (bár egy offshore LLC az IRS-sel nincs kapcsolatban) és az "osztalék" (vagy bárminemű jövedelem) adóztatható lenne magyarországon.

Itt jön be a képbe az, hogyha pl. offshore cégünk nem ad jövedelmet, hanem "csak" természetbeni juttatást, ami ráadásul nem is feltétlenül egyértelműen az - pl. cégünk fizeti amerikába (vagy máshova) történő (természetesen "üzleti") utunkat, akkor az az offshore cég költsége és elméletileg senkit nem kell, hogy "befolyásoljon". Természetesen ha az ember nem akar a bíróságon "vélelmezésekkel" kűzdeni, akkor az ilyen jellegű dolgokat ne részletezze az APEH felé.

Máris eljutottunk oda, hogy van már egy lehetőségünk arra, hogy offshore cégünk a mi érdekünket szolgálja. Lehetőleg attól mindenki tartózkodjon, hogy külföldi céges kártyáját magyarországon használja, pl. ne vegyen rajta zsemlét a Tesco-ban... Ha nagyon muszáj, vegyen fel egy automatából készpénzt, sísapkával a fején...

Hol legyen az Offshore cégem helyszíne?

Mint a többi - jó kérdés...

Egyre inkább az látszik, hogy Europába lehetőleg ne. Ez így nem hangzik nagyon rémisztőnek, de ehhez hozzá kell venni még pár tradícionális helyszínt is, mert például olyan távolínak tűnő országokon is, mint Aruba, Brit Virgin szigetek, Kajmán szigetek, Montserrat és társai, EU ország csatolt külbirtokaként "szorul a hurok". Elméleti síkon ez "csak" könyebb adatcserét és jogsegélyegyezményeket jelent, amikből pár már amúgy is megvolt, pl. kettős adóztatást elkerülő egyezmények, erre még visszatérek, hogy jó is-e ez vagy nem. Offshore cég "legális használata" esetén elméletileg nem kellene, hogy problémánk legyen ámde igen nehéz legálisan használni egy offshore céget és egy olyan országban, ahol az APEH "vélelmez", ott szerintem jobb, ha az ember minél kevésbé nyújtja tálcán a fejét.

Érdekes lehet még Amerika, mint helyszín, pl. Delaware, ahol a tulajdonosok nevét hivatalosan nem tartják nyílván (min. 2 tulajdonos kell egy LLC-hez) vagy Nevada, ahol 30 napra függesztik ki a tulajdonosok nevét és utána szintén nem szerepel sehol.
Jogos a kérdés, hogy egy olyan paranoiás országban mint Amerika, tényleg nem tudja e az FBI, CIA, IRS vagy egyéb hárombetűs cég, hogy valójában "kié" is egy LLC, naív aki azt gondolja, hogy nem. De nem is kell ilyen messzire menni, hiszen a "Registered Agent", - illetve amennyiben még valami cégalapító ügynökséget is igénybe vettünk, akkor az is - tudja, hogy kik az "igazi" tulajdonosok, saját maguk védelme érdekében ezt nyílván is tartják (due diligence - ismerd az ügyfeled) és "megfelelő nyomás" esetén a könnyebb ellenállás irányában fognak elmozdulni, ha érthető amit mondok...
Plussz kapunk egy papírt a bankszámlanyitáshoz, ahol amennyiben nem igényeltünk "névleges igazgatókat", akkor szintén a mi nevünk fog ékeskedni. A névleges igazgatónak sok értelmét nem látom a fentiek miatt (csak plussz költség és bonyodalom), plussz bankszámla nyitásnál mindenképpen kelleni fog valaki aki, jellemzően te leszel, itt megint az a kérdés, hogy a bank mennyire rugalmas, ha valami hivatal a bankszámlád adatait szeretné tudni...
Tehát ott tartunk, hogy bankszámlát sem biztos, hogy az EU országaiban szeretne az ember nyitni más kontinens esetén meg esetlegesen magasabb banki tranzakciókkal lehet szembesülni. Svájccal, Andorrával és egyéb Európai nem-EU-s tag szóba jöhet még, hiszen "információcsere" ügyben még talpon maradt pár ország (még EU-s is: Ausztria, Belgium és Luxembourg), de hosszabb távon kénytelenek lesznek ezek az országok is álláspontjukat "jogharmonizálni".
http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_withholding_tax

Néhány hasznos link:
Nevada (és az amerikai cégformákról általában): http://www.nevadafirst.com/
Több helyszín ismertetéssel:
http://www.jata.hu/ - magyarul (bár talán kicsit régi adatok, de a lényeg megvan)
http://www.offshoresimple.com/ - angolul

És "Panama": http://www.panamalaw.org/ - angolul
Az oldal érdekessége, azon felül, hogy leírja, hogy miért Panama (nincsenek közös egyezményei semmilyen országgal), azt is részletezi, hogy melyik (más) helyszínt miért ne válasszuk.
http://www.panamalaw.org/jurisdictions_to_avoid.html
Olvassuk fenntartással, de figyeljünk oda, mi lehet számunkra lényeges.

Mire az az Offshore és mire jó?

Az Offshore - mint cég - gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy bizonyos országban bejegyzett cég, ott helyileg nem végezhet tevékenységet (nem állíthat ki számlát helyi lakosnak/cégnek) ennek fejében viszont nincs könyvelési és egyéb jelentési kötelezettsége és nem kell semmiféle adót fizetnie, leszámítva egy éves "franchise" díjat, ami egy "normális" cég fenntartási költségéhez képest nulla.

Pl. egy Delaware államban (USA) bejegyzett LLC ("Kft.") esetén ez évi 200 USD.
http://revenue.delaware.gov/services/Business_Tax/Franchise_Tax.shtml
http://corp.delaware.gov/frtax.shtml
Ehhez jön még a "Registered Agent" díja, aki ezt helyileg elvégezheti helyettünk, ez ügynökfüggő, de kb. max. mégegyszer ugyanennyi.

Minthogy egy offshore cég jogi személyiség, adózás szempontjából kedvezőbb, mint egy magyarországon bejegyzett vállalkozás, a magánszemély adózásáról már nem is beszélve.
Egy tipikus LLC amerikában a tulajdonos személye után adózik (pass-through), tehát annak - amerikából nézve - külföldi tagjai - tehát pl. magyarok - (amerikában) nem adókötelesek, és nem kell adóbevallást beadniuk, amennyiben a jövedelem nem az USA-ból származik - ami ugye Offshore LLC esetén szigorúan nem is származhat az USA-ból. Ez nem csak adózás, hanem bürokrácia szempontjából is "jó", hiszen semmiféle papírral nem kell bíbelődni.(http://www.offshore.co.hu/view/main/28.html)

Az alap definiciókat átvéve, az a kérdés marad, hogy "mire jó?". Értelemszerűen arra, hogy az adónkat minimalizáljuk. Amennyiben offshore cégünk megfelelő alapokon tud számlát kiállítani belföldi cégünk számára és az LLC-nél ilyenmód keletkezett nyerséget nem fizetésként "használjuk el", akkor teljesen legálisan jártunk el. Ez viszont pár új kérdést vet fel, pl. mik lehetnek a "megfelelő alapok" illetve, hogyan "használjuk el" a felgyülemlett nyereséget.